Kelet-Európában a magyar vállalatok a leginkább hajlandók arra, hogy halasztott fizetéssel értékesítsék a termékeiket. Ám a számlák harmadát továbbra sem fizetik ki határidőre és az építőipar átlagon felüli számlatartozást generált.
Mintha semmire sem emlékeznének a magyar cégek a korábbi évek csődhullámairól: ismét lelkesen hitelezik egymást. Az első negyedévében a teljes hazai vállalatközi kereskedelem 72 százaléka halasztott fizetésen alapult, ez a régiós átlag mintegy duplája, ezzel együtt is a határidőre kifizetett számlák tekintetében Magyarország régióvezető. A legtöbb nemfizetés továbbra is az éptítő- és a gépiparban van.
A behajthatatlan számlák értéke egy év alatt a háromnegyedével nőtt meg, de közel 25 százalékot ugrott meg a 90 napon túl lejárt számlák értéke is. Az Atradius friss barométere szerint a cégek új piacokat és új üzleti partnereket keresve sokszor nem voltak kellően körültekintőek.
A belföldi halasztott fizetések 72 százalékos aránya miatt 2012-ben a kis és közepes vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának túlnyomó részét – derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométer legfrissebb adataiból.
Továbbra is a késedelmesen fizetett számlák jelentik a legnagyobb problémát a világ cégei számára, a vállalkozások számláinak 30 százalékát késve fizetik ki; Magyarországon az átlagnál jobb a helyzet több szegmensben is az Atradius felmérése szerint.
A nagyvállalati fizetések 90, míg a teljes vállalatközi fizetések 80 százaléka épül halasztott fizetésre, vagyis a magyar vállalkozások igen megértőek a szállítói hitelezés területén - derül ki egy friss tanulmányából. A halasztott fizetés azonban kockázatos a magyar vállalatokra nézve is, mivel több országot fenyeget a recesszióba való visszasüllyedés.